Leendő elsős Waldorf-osztálytanítónk bemutatkozik
Fekete Zsuzsa
Tanulásra motiválni érdemjegyek nélkül? Rendet tartani büntetés nélkül?
A Waldorf-pedagógia a megszokottól eltérően gondolkodik az iskolai fejlesztő munka céljairól, módszereiről, a gyermekek motivációjáról, valamint az eredményes tanításhoz szükséges légkör megteremtéséről. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Fekete Zsuzsannával, a leendő elsős osztály tanítójával.

Kedves Zsuzsa, mikor találkoztál először a Waldorf-pedagógiával?
Kisfiam óvodás volt, ennek körülbelül 7 éve, amikor elmentem egy nyílt napra a Nyíregyházi Waldorf -iskolába. Teljesen elvarázsolt, hogy így is lehet gyerekeket tanítani. Olyan érzésem támadt, hogy de jó lenne újra gyereknek lenni és végigjárni itt 8 osztályt. Ennek a látogatásnak aztán az lett az eredménye, hogy először a kisfiamat majd két évvel később a kislányomat is ebbe az iskolába írattam be.
Pár év múlva adódott a lehetőség, hogy bekapcsolódjak az iskola életébe, mint könyvtáros és az egyesület pénztárát kezelő személy.
Aztán az élet úgy hozta, hogy 2 évvel ezelőtt, tartósan helyettesítettem az akkor 3. osztály osztálytanítóját 4 hónapon keresztül. Ekkor éreztem meg, hogy ez az én utam, én is ezt szeretném csinálni hosszú távon.
Mi az a három legfontosabb jellemzője a Waldorf-pedagógiának, amit kiemelnél?
A gyermek-és élményközpontúság, a gyermekek a saját maguk által megtapasztaltakból merítkezve tanulnak. Mindeközben a pedagógus a gyerek fejlődését figyelembe véve és egyénre szabottan tud utat mutatni nekik.
Miért jó a gyermeknek, ha Waldorf-iskolába jár?
A Waldorf-iskola sokoldalúan fejleszt. Nagyon fontos, hogy a gyerekeknek ne csak a fejét tömjük tele tudásanyaggal, hanem egyéb képességeit és készségeit is fejlesszük, amire majd később az életben nagy szüksége lesz.
És azt se felejtsük el, hogy nem stresszes az iskolába járás, a gyerekek nincsenek túlságosan leterhelve házi feladatokkal és számonkérések sokaságával.

Sokunknak nehezen elképzelhető, hogyan lehet motiválni a gyerekeket osztályozás, érdemjegyek nélkül. Valóban motiválhatóak így is?
Szerintem így lehet csak igazán. Amikor nem egy jobb jegyért, vagy a mindig ötösért, vagyis egy külső megerősítésért dolgozik, tanul egy gyermek, hanem azért mert valamit megtanult, valamire képes, és ez örömmel, belső elégedettséggel tölti el, az a jó motiváció. Arról egyébként szó sincs, hogy itt a gyerekek ne lennének értékelve, vagy ne kapnának visszajelzést. De az egy részletes írábeli jellemzés, amit például év végén a szülők olvashatnak a gyermekükről. És abban a gyermek önmagához képest való fejlődésének útja jelenik meg elsősorban.
Igaz, hogy a gyerekek a Waldorf iskolákban tankönyvek nélkül tanulnak?
Általában igen. A Waldorf iskolában a gyerekek maguk írják a „tankönyveiket”, amiket epochafüzetnek nevezünk. Minden epocha alatt írják, rajzolják, szépítik a füzeteiket, aminek készítése közben és amiből aztán otthon is tanulnak. De felsőbb évfolyamokon előfordul, hogy ’hagyományos’ tankönyveket, elsősorban jól szerkesztett munkafüzeteket, vagy nyelvtanításhoz alkalmas tankönyveket használnak a waldorf pedagógusok.

Miben más szerinted egy waldorfos osztálytanító szerepe a hagyományoshoz képest?
Nem tudom milyen lehet állami iskolában osztályfőnöknek lenni. Osztálytanítónak lenni nagyon összetett feladat, ezt tapasztaltam a helyettesítés alatt. Felkészülni egy epochára is már rengeteg munka, aztán készülni az ünnepekre, … és ott van még a jelenlét. Szerintem ez a legszebb és legnehezebb része. Folyamatosan jelen lenni és érzékelni a gyerekeket. Például, felkészülök egy főtanításra, gondosan kiválasztom a versikéket, gyakorolom a babzsák adogatást, megtanulom az éneket, furulyázni egy másik dalt… majd bemegyek órára és azt látom, hogy a gyerekek éppen nagyon más hangulatban vannak. Akkor, ott valami egészen mást kell kitalálnom, míg olyan állapotba kerülnek, hogy kezdődhessen a munka.
Miért vállaltad el a Waldorf-pedagógiai osztálytanító feladatkört?
Amióta volt szerencsém „kipróbálni”, azóta az a vágyam, hogy osztálytanító lehessek.
Tavaly szeptember óta a gimnazistákat tanítod, kézműves órákat tartasz nekik.
Igen valóban, a kézimunka óra keretében nemezeléssel foglalkozunk a 10. osztályban. Ha csak tehetem a szabad időmben is nemezelek, ez a legkedvesebb hobbim. Olyannyira, hogy a nádudvari népi kézműves szakiskolában tavaly végeztem el a népi kézműves nemezkészítő szakot.
Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre és sok sikert kívánok a munkádhoz.
Én is köszönöm.
