Magunkról
“A Waldorf iskolák igazi örömet visznek a tanulásba. Az alkotókészséget, a problémamegoldást és az egyéni gondolkodást részesítik előnyben.”
A Waldorf iskolákról
Az első Waldorf iskola Stuttgartban Emil Molt, a Waldorf Astoria Gyár igazgatója kezdeményezésére jött létre a munkások gyermekei számára, Rudolf Steiner szellemtörténész és filozófus útmutatatásai nyomán. Ma világszerte csaknem 900 ilyen típusú iskola működik. Magyarországon 1989-ben Solymáron szülői kezdeményezére alakult meg az első Waldorf iskola. Nyíregyházán 1995-ben szintén egy lelkes szülőkből álló közösség hozta létre a Nyíregyházi Waldorf Pedagógiai Egyesületet, amely egy évvel később megnyitotta a Szabad Waldorf Óvoda és Iskola kapuit. Ma a legidősebb diákok a 12. évfolyamot végzik. (A Waldorf iskolák 12+1 évfolyamos, egységes iskolák. A 13. év az állami érettségi vizsgákra való felkészülés időszaka.)
A Waldorf pedagógia alapjai
A Waldorf iskolák a Steiner által kidolgozott embertanra épülnek: a waldorf pedagógia az embert a maga teljessében szemléli és az életkoronként változó testi, lelki és szellemi szükségletek felismerésén és kielégítésén alapszik. Az iskola íly módon az emberré válás csodás műhelye lehet, ahol minden gyermek a saját ritmusa és képességei szerint fejlődhet testileg, lelkileg, szellemileg egészséges, életfeladatának megfelelni tudó felnőtté.
Az első nyolc osztály
Az óvodás korból az iskolába való átmenet a Waldorf iskolákban a gyermekben a legteljesebb bizalom megteremtődésének időszaka. Az első három év alapozza meg a további fejlődés, képességei majdani kibontakozásának lehetőségét. Az írás, olvasás, számolás tanulása fokozatosan, a művészetekkel mélyen áthatva történik.
Az első nyolc évben egy osztálytanító kíséri végig a gyerekeket, a tantárgyak többségét ő tanítja epochális rendszerben, vagyis egy-egy tantárgyat folyamatosan három-négy hétig, a nap első két órájában. Ezek az elmélyülésre módot adó időszakok adják meg az igazi tanulás, az átélés, vagyis a valódi megismerés lehetőségét. Ezt segíti elő a festés, a formarajz, a plasztika, az euritmia és a zene is – a tanítás szerves részeként. A főoktatás után szakórák következnek: két idegennyelv (az angol és a német), a kézimunka, a mindennapi mozgás, valamint más közismereti tárgyak mellett a fa- és fémművesség, a földművelés, a kertészkedés és a hagyományos kézműves-mesterségek.
A tanulás ritmusa
Életünk az ébrenlét és alvás, befogadás és felejtés/feldolgozás ritmusa szerint zajlik. A Waldorf iskolákban ez a ritmus az évkör/tanév és minden egyes tanítási nap alapja. A gyerekek és a fiatalok reggel a legfogékonyabbak a gondolkodásra. A tanítás ezért azokkal a közismereti tárgyakkal kezdődik, amelyekben különösen fontos szerepet kap a megértés,a gondolkodás és a képzeletalkotás. A nap első két órájában (három-négy héten, epochán, vagyis korszakon át) ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak a gyerekek. Az egyes időszakokat gyakorlatok, szóbeli beszámolók és írásbeli fogalmazások, dolgozatok egészítik ki. Ezek adják meg osztályzatok helyett a diákoknak az elégedettség érzését, vagy éppen arra sarkallják, hogy szorgalmasabban tanuljon, többet gyakoroljon.
A főoktatást követő nagyszünet után a rendszeres gyakorlást igénylő szaktantárgyak következnek, órarend szerint.
A gimnáziumi évek
A felső tagozatos években (9-12. évfolyam) a legfőbb teendő a gyermekekben élő tudás kiszélesítése és a különböző tudományágak rendszerezése. A felnövekvő ember feladatai három módon írhatók le:
– meg kell ismerkednie a föld törvényeivel és az e törvények által megszabott feladatokkal
– meg kell tapasztalnia a világot, titkaival, ellentmondásaival a maga sokszínűségében
– rá kell találnia saját helyére ebben a világban, a maga egyéniségét fölvállalva.
A Waldorf iskolák nevelési gyakorlatában ez azt jelenti, hogy az intellektus edzését a fantázia ébrentartásával és a jellem formálásával kell egybekötni. Ezért nincs hangsúlyi különbség a művészeti és gyakorlati, az elvont és a készségeket fejlesztő tárgyak oktatásában. Csak ezen a módon lehetséges az értelem, az érzelmek és az akarat egyenlő mértékű támogatása és ezzel egyidejű fejlesztése. Erre a négy évre is a fokozatosság elve érvényes! A kilencedik osztályban a tudatosság van születőben. Ennek a korosztálynak ideálokra van szüksége, melyekkel azonosulva tudatosítja létezését. Szívet és lelket tápláló ideálokra van szükségük! Ezért ebben az évben a fő tantárgyak mellett a művészettörténetnek is központi jelentősége van. A tizedik osztály az ifjú ember magára találásának kora. Ezt az évet az ok-okozati gondolkodás, a törvényszerűségek vizsgálata jellemzi: már nem a hogyannal, hanem a miérttel kérdez. A tizenegyedik osztályban a honnan hová a legfőbb kérdés. A világos gondolkodás erősítése a cél, hiszen ez a korosztály gyakran hoz döntéseket a jövőre vonatkozólag. A tizenkettedik év a vizsgáztatás és az önmagukba nézés ideje. Sokan közülük ebben az időszakban jelölik meg azt az utat, melyet követve képesek lesznek a világért tenni, s azt szabadon alakítani. A tizenharmadik évben a fiatalok már csak az érettségi és felvételi vizsgákhoz szükséges tantárgyakból készülnek.
Az iskola fenntartása, működtetése
A Waldorf iskolák egységes tanterv szerint működnek (lásd Waldorf Kerettanterv) Szakmai felügyeletüket közvetlenül a mindenkori illetékes minisztérium látja el.
A fenntartás egy részét az állami normatíva, a másik felét elsősorban a szülői felajánlások, másodsorban a különböző pályázatokon nyert összegek fedezik.
A nyíregyházi Waldorf iskola fenntartója a kezdetektől a Nyíregyházi Waldorf Pedagógiai Egyesület, melyhez bárki csatlakozhat, aki a Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadja, és az egyesület célkitűzéseit magáénak érzi. A Waldorf iskolák fontos alapelve, hogy mindenki előtt nyitva állnak, vallási és egyéb hovatartozástól függetlenül, beleértve a szülők aktuális anyagi helyzetét is, tehát anyagi okokból egyetlen gyermek sem maradhat ki a Waldorf iskolából. Ez alapelv.