Waldorf iskola 4. osztály
Életkori sajátosságok
A 4. osztály az osztálytanítói korszak közepén helyezkedik el, a Waldorf – pedagógiában “a gyermekkor szívének” nevezik. A 10 – 11 évesek már túl vannak a kisgyermekkorból való átmeneten, de még a pubertás felé nem indultak el.
Kint vannak a Paradicsomból és rendkívüli erővel lépnek az új világba. Rátalálnak egy új, érdekes és szép valóságra. Az erő és a dinamika a testi fejlődésben is megjelenik. A legfontosabb feladat a 4. osztályban, hogy a gyerekek hatalmas energiáit pozitív irányba tereljük. A gyermekeknek kihívásokra van szükségük, arra, hogy feladataik összes aspektusát feltárjuk, s ezáltal megmozgassuk őket. Óriási a tudásvágyuk, minél több konkrét ismeretet igényelnek, melyek sok önálló munkára teremtenek alkalmat. Szükségük van arra, hogy feladataikkal, társaikkal és tanáraikkal új kapcsolatot alakítsanak ki.
Az év fő témakörei: A világ megváltozásának elfogadásában sokat segít a germán-kelta mitológia, valamint a magyar mondavilág a honfoglalásig. A megismert történetekben sokszínű személyiségekkel találkoznak, melynek eredményeképpen elindul egy folyamat, mely által képesek lesznek különbséget tenni a jó és a rossz között. Kezd kialakulni bennük annak a tudata, hogy hová tartoznak szűkebb és tágabb környezetükben.
Főtantárgyak az epochális oktatásban:
Írás és Olvasás, Nyelvtan
Megismerik a magyarság eredettörténeteit és szokásait, valamint megtanulnak nyilat készíteni és íjazni. Ebben az évfolyamban egyre jobban szétválik az írás és az olvasás képességének gyakorlása, kívánatos, hogy az év végére ezen képességeik készségszintre emelkedjenek. Nyelvtani ismereteik az igeidők megismerésével és a főnevek toldalékolhatóságaival bővülnek. A hangos olvasással, beszédművelési gyakorlatokkal, a szóemlékezet fejlesztésével a gyerekeket arra ösztönözzük, hogy igényes, pontos munkára törekedjenek, mely igény az írásbeliség, helyesírás területén is megmutatkozik. Az év folyamán több könyvet olvasnak és dolgoznak fel az osztállyal közösen illetve önállóan.
Számtan
Érettségük és magabiztosságuk lehetővé teszi, hogy a számolásban eddig megszokott és gyakorolt egység darabjaira hulljon szét, s feltáruljon a gyermekek számára a törtszámok csodálatos világa, melyek mélyreható megismerésére, nem pedig a törtszámokkal való számolás gyors megtanulására törekszünk. Kifejlesztjük a gyermekekben azt a képességet, hogy az egész és törtszámokkal biztosan számoljanak. Továbbra is fontos szerepe van az órai munkában a fejszámolásnak.
Állattan
A világgal való ismerkedést a természettudományok kivételes módon táplálják. Az állattan epohában az állatvilágban tapasztaltakat az emberrel való alaktani hasonlóságokként és különbözőségekként vetjük össze.
Honismeret
A honismeret epocha a gyerekek figyelmét a térre és időre irányítja: az iskola, a környék, a város közvetlen környezetét mutatjuk meg a gyerekeknek, földrajzi (térbeli) és történelmi (időbeli) fejlődésében. A Nap, Hold mozgásának, égtájak, ismertebb csillagképek megismerése pedig már kicsit kilépnek e szűkebb környezetükből. Az epocha az önálló térképkészítésben éri el csúcspontját.
Formarajz
A formarajzban az eddigi ismereteiket egy sokkal nehezebb és magasabb szinten fogalmazzák újra bonyolult kelta minták és fonatok rajzolásával. Összpontosítási képességüket fejlesztik az egymást különböző szögben metsző vonalak, melyeket hol bújtatnak, hol felülvezetnek.
Szakórák
Idegen nyelv
Ebben az életkorban a gyerekek nyelvtanulásában is egyre inkább megjelenik a tudatosság. Az írásbeliség bevezetésével az eddig tanult versek, mondókák, dalok kerülnek leírásra, melyeket olvasni is elkezdenek. Szókincslistákat állítanak össze (testrészek, évszakok, család stb.), s megkezdődik a nyelvtan bevezetése is. Szituációs játékok, saját magukról való beszélgetések, egyszerűbb történetek, szövegek elmondása, mesélése, leírása már szintén része a nyelvtanításnak.
Torna
A tornaórákon különböző polaritásokkal ismerkednek meg (nyerés-vesztés), mely a szabályok tiszteletben tartását erősíti. A játékokban sok feszültség és izgalom jelenik meg. A környezetük megismeréséhez kapcsolódóan megismerkednek a tájékozódó futás alapelemeivel, valamint az egyszerűbb gimnasztikai elemekkel.
Zene
Ebben az életkorban a zenei tevékenységek között hangsúlyosabb lesz a ritmikus munka, mint eddig, mely egyre inkább olyan nehezedő, összetett feladatokban jelenik meg, mint pl. különböző ritmusok körbeadása, lábbal, tapssal; ritmuskánonok éneklése, két különböző ritmus végzése egyszerre.
Éneklésük erőt és magabiztosságot sugárzó.
Festés
A festés órákon még mindig vízfestékkel festenek és szabadon alkotnak különböző színharmóniákat. A főtanítás témáihoz (álattan, mitológia stb.) kapcsolódóan a színeket és a témákat már figurális módon is kifejezhetik.
Kézimunka
Az évek során szerzett tapasztalataik lehetővé teszik, hogy újabb technikákat is elsajátítsanak. Így a kézimunka keretein belül megjelenik a keresztszemes hímzés a szövés, melynek során saját tervezésű táskákat, párnákat készítenek. A keresztszemes hímzésfajtának és technikának a szimmetriája, mely a színekben és a formában is megjelenik, segíti a gyermekeket abban, hogy magabiztosabbá váljanak.
Ebben a korban fedezik fel, hogy a minta és a funkció hogyan kerülhet harmóniába egymással az elkészítendő használati tárgyon.
Új tevékenységként ebben az életkorban a gyermekek megismerkednek az agyagozással, mely során egyszerűbb tömör elemeket, mint pl. gömb, piramis, majd állat-formákat készítenek.
Euritmia
Az euritmiában térbeli formák gyakorlásával, ügyességi feladatokkal és a zenei euritmiával szolgálják az önállóságot.
Egy 4. osztályos gyermek a világ megváltozását éli meg. Többször és különféle módon kell, hogy gyermeki lelkük ezt az érzést átélje és általa megerősödjön. Vannak dolgok, amiknek vége van, de menni kell tovább és új módon kell az élethez állni.
