Életkori sajátosságok

A 9-10. életév sajátos változást hoz a gyerekek testi-lelki fejlődésében. Az úgynevezett „Rubicon” időszakában, a kiskamasz korban az addigi biztonságérzetet egy időre a magányosság érzése váltja fel, különválik a külső és a belső világ, a felnőtt tekintélye megkérdőjeleződik. A gyermek én-érzése, én-tudata újra megszületőben van, nagyon öntudatossá válik, újra feszegetni kezdi a határait, élesen figyeli meg környezetét, a felnőttek világát. A tanár, a szülő kritikus megfigyelése mellett az élet nagy kérdései, például a születés, a halál is foglalkoztatni kezdik, ezáltal megjelenik az időbeliség kérdésköre is: érezniük kell, hogy a felnőtt biztosan áll az időben. A harmadik osztályos gyermek önállóságra törekszik, de fontos, hogy érezze a felnőtt által nyújtott biztonságot is. Ebben a változó, kereső időszakban az Ószövetség képei, törvényei és szellemi irányítása növelhetik belső biztonságérzetüket, a földművelés és a házépítés epocha pedig abban lehetnek segítségükre, hogy új kapcsolatot tudjanak kialakítani környezetükkel.

Főtantárgyak az epochális oktatásban:

Formarajz

Még fontosabbá válik a harmónia, az egyensúly önálló megteremtése. Előtérbe kerül a hiányos szimmetria, ahol a gyermeknek a meglevő formához kiegészítő formákat kell találnia. A sorminták folytatása, az aszimmetrikus formák is megjelennek. Olyan képességeket alapozunk meg, amelyek csak a kamaszkorban bontakoznak ki, például az alkalmazkodás. Mindamellett, ezek a formák a geometriát is előkészítendő munkák.

Írás-olvasás

Ez a folyóírás elmélyítésének időszaka. A tanév során kerül sor a töltőtollal való írás bevezetésére, ezt megelőzi a lúdtollal, náddal történő írás. Az olvasás fokozatosan készségszintre emelkedik, a tanév során egy kötelező olvasmány is feldolgozásra kerül. A tanulók rövid szövegeket fogalmaznak meg az év témáihoz kapcsolódóan, így átélt élményeiket tanulják meg szavakba önteni.

Nyelvtan

Elkezdődik a használt nyelv tudatosítása, a helyesírási ismeretek bővítése (mely még a szokásra, nem az absztrakt szabályokra támaszkodva fejlődik), ismerkedés a szófajokkal, a mondatfajtákkal.

Számolás

A számolási munka az élet praktikus dolgaihoz kapcsolódik, megjelennek a szöveges feladatok. A harmadikosok megismerik a négy alapművelet írásbeli formáját. Folytatódik a szorzó- és bennfoglaló tábla gyakorlása, most már mozgás nélkül és önállóan is. A saját magán megfigyelhető, az emberi testből eredő mértékekből elindulva találkozik a gyermek a ma használt mértékegységekkel.

Honismeret és földrajz

A gyerekek képesek megérteni a hosszú ideig végzett komplex munkafolyamatokat, a legtöbbet a valóságos helyzetekből tanulnak, például a házépítés-, a mesterségek- és a földművelés epochán. A 3. osztályban a teremtés története a maga teljességében ábrázolja a Föld, a növények, az állatok és az ember eredetét. A földművelés epochában a gyermekek megismerik, miként dolgozik a paraszt a természet erőivel. A szántáson, a vetésen és a betakarításon túl még rengeteg feladat van: élő sövényeket telepíteni, kerítéseket állítani, bárányokat gondozni, víztől mentesíteni földterületeket és gyomtalanítani a terményt. Mindezek bevezetőül szolgálnak az élővilág következő évekbeli tudatosabb tanulmányozásához, valamint annak tudatalatti megerősítéséhez, hogy a Földet óvó ökológia etikai alapja nem más, mint az emberek erkölcsi fejlődése. A gyerekek a „mesterségek-korszakban” megismerkednek a földre teremtett embernek azzal a képességével, hogy a természetben talált, termesztett anyagokból hogyan képes önmagát ellátni az életszükségleteihez elengedhetetlen tárgyakkal.
A házépítés-epocha során megismerkednek a kapcsolódó munkafolyamatokkal: téglagyártás (szárítás, égetés), malterkészítés, falrakás, ácsolás, tetőfedés.

Szaktantárgyak

Kézimunka

A kötés folytatásaként az eddigi sík után térbeli formák alkotása következik, a szaporítás és a fogyasztás technikájával. A fő téma a sapkakötés. A láncöltés használata egy-egy tárgy formájának kiemelésére vagy használatának visszatükrözésére szolgál. A gyerekek a színek szabad, kreatív felhasználásában is kiélhetik önálló alkotói vágyaikat.

Zene

A pentaton furulyát felváltja a C-szoprán furulya, bevezetésre kerül a kánon, a gyerekek megismerkednek a szolmizációs hangokkal, kézjelekkel, megtanulják a kottázás alapjait. Ekkor érkezik el az ideje az egyéni, személyiségre szabott hangszer gondos kiválasztásának is.

Festés

A kevert színek születésének megfigyelése a teremtés témakörén keresztül (világteremtés, az ember teremtő tevékenységei); a fény és a sötétség megfigyelése, a színfoltokban festés bevezetése, a lazúrozást bevezető gyakorlatok a színes lapokra festés kapcsán.

Mozgás és testnevelés

Továbbra is kis történetekbe ágyazott gyakorlatok és játékok, szabad futás és egyszerű, mondókák által diktált ritmusokban végzett ugrálós feladatok töltik ki az óra nagy részét, de már megjelennek a későbbi néma térgimnasztika első elemei szöveges környezetben. A játékokban fokozottabb hangsúlyt kap a szabályok betartása és a társak segítése. Még mindig a közösségen van a hangsúly, nincs még jelen az egyes gyakorlatok individuális kidolgozása.

Néptánc

Iskolánkban jelenleg néptánc oktatás zajik, mely nemcsak mint művészi tevékenység hat pozitívan a gyerekekre, a közösségre, hanem a magyar népi kultúrába is bepillanthatnak a gyerekek a körjátékok segítségével.

Idegen nyelv

A főoktatás tartalma remek témákat nyújt az idegen nyelvi órákhoz: paraszti munkák, foglalkozások, házépítés. A szókincs, a versek, dalok repertoárja tovább bővül, s az eddig tanultakat új formában ismételjük. Egyre nagyobb teret kap a kiscsoportos és az egyéni beszéd.