Az első osztály a kör egysége, a mesék világa. A tündérmesékből a gyermekek erőt és bátorságot meríthetnek, napról-napra belső képeket teremtenek. Ebben az egységhangulatban alakítunk ki helyes szokásokat, melyek megalapozzák a következő évek munkáját.

A főoktatás menete:
A Waldorf iskolában az első tanítási óra, az ún. főoktatás. Két óra hosszan tart, melynek menete az alábbi:

• Az osztálytanító a terembe lépő gyerekekkel az ajtóban kezet fog, köszöntik egymást.
• Az első percekben a gyerekek mesélhetnek friss élményeikről.
• Ezután pár rövidebb versike, ének jelzi a komoly munka kezdetét.
• Átrendezik az osztályban a padokat s az ezt követő 30-40 percben, az ún. ritmikus részben verseket mondanak és dalokat énekelnek az évszakokról, ünnepekről, testük mozgásában ismerkednek a testsémákkal (jobb-bal, fent-lent, elöl- hátul), a formákkal (egyenes-görbe), a számokkal vagy éppen a betűkkel.
• Ezután újra a padba ülve hallgatják, amint egy mesében előbukkan az új szám, betű vagy forma.
• Miután látták a táblán a formát, lejárják a földön, nagy mozdulatokkal lerajzolják a levegőbe a kezükkel, nyitott szemmel és csukott szemmel is, lerajzolják csomagolópapírra, majd a nagyalakú, sima füzetükbe vastag méhviaszkrétával.
• Az óra végén gyertyát gyújtanak, párnákra ülnek a földön, és mesét hallgatnak. A tanár a gyerekek életkorának, élethelyzeteinek megfelelő mesét, az első osztályban leginkább Grimm, illetve magyar népmeséket mond el.

A közösen elfogyasztott tízórai után következik a nagyszünet, amit az udvaron töltenek. Ezt követi általában két szakóra, melyek rövidebbek, 45-45 percesek.

Főtantárgyak az epochális oktatásban:

Számolás

Megtapasztalják, mi is az egység, majd megjelenik benne a kettősség, a hármasság, stb. Már első osztálytól megkezdődik a négy alapművelet párhuzamos bevezetése. A gyermekek először a római majd az arab számokkal ismerkednek meg, s a húszas számkörben végeznek műveleteket.
Számlálnak, számolnak mozogva, kötelet ugorva, apró tárgyakat rakosgatva, kötés közben…

Írás-olvasás

A gyermek azt az utat járja végig, amelyen az emberiség eljutott a képírástól a betűkig, a művészi megközelítés itt is fontos. Megtanulják a nyomtatott nagybetűket, s olyan verseket írnak le, amelyeket már ismernek, kívülről tudnak. Első osztályban a hangsúly az íráson van, olvasni csak a maguk által írt szavakat olvassák a gyermekek. A kéz finommozgásait nem erőltetik, vastag méhviaszkrétával írnak nagyméretű, sima füzetbe.

Formarajz

A formarajzban a gyerekek eljutnak a formák átélésén át azok megalkotásáig. Mielőtt a gyermekek füzetbe megrajzolják, nagymozgásokkal (lábbal kijárva, karral a levegőbe rajzolva) élik át a formát létrehozó mozgást. A rajzoláshoz nagy alakú füzetet, valamint méhviaszból készült, tégla és rúd alakú krétákat használnak.
A formarajz segíti a különböző térirányok tudatossá tételét, előkészíti az írást és a geometriát.

Szakórák

Idegen nyelv – angol nyelv

Az óra elsősorban az adott idegen nyelven folyik. A gyermekek az év során egyre több verset, dalt, gyerekjátékot sajátítanak el. A ritmus segíti őket a tanulásban, s hozzászoknak, hogy hosszabb mondatokat, szövegrészeket mondjanak, ami szabad beszédnél még nem lenne lehetséges.
A témák közvetlen környezetükből valók. A megértést aktív mozgás, aktív részvétel segíti, történeteknél pedig képek.

Festés

Az első három évben formák nélkül ismerkednek a tiszta színminőségekkel. Nagy felületű, vizes lapra, akvarellfestékkel, széles ecsettel dolgoznak, kezdetben csak egy-egy alapszínnel. Később kis történetekhez kapcsolva a színeket egymás mellé festik, majd keverik.

Zene – furulya

Az első osztályokban a legfontosabb hangszer az emberi hang. Az éneklés mellet a gyerekek a pentaton furulyával ismerkednek meg tanítójukat utánozva. Az iskola első éveit, az óvodához hasonlóan, a „kvinthangulat” hatja át, melynek egyik legfontosabb jellemzője a lélegzés minősége. Annak, hogy a gyerekek váltakozva hol maguk zenélnek, hol hallgatókká válnak ébresztő, harmonizáló hatása van a lelkükre.
Éneklés és mozgás még együtt járnak ebben az életkorban. A gyerekek csak a külső mozgás segítségével képesek egyfajta belső csendet, nyugalmat átélni, amire a zene befogadásához és műveléséhez is szükségük van.

Kézimunka

A kézimunka, mint manuális tevékenység arra készíti fel a gyermeket, hogy akaratát a gondolkodásban is működtesse.
A fő téma a kötés, mely fejleszti mindkét kéz mozgékonyságát, a róluk való tudatosságot.. A gyerekek maguknak kötőtűt csiszolnak, fonalat gombolyítanak, fonnak, csomóznak, olyan tárgyakat készítenek, amelyeket aztán használnak is: pl. labda, furulyatok, ceruzatartó.
A kötés mellett minden órán az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódva alkotnak valamit, megismerve és felhasználva többféle természetes anyagot, mint pl. a gyapjú, méhviasz.

Mozgás – torna

Az első osztályos testnevelés fontos eleme a ritmus, amely sokféleképpen áthatja egy osztály életét. Különösen fontosak: a szökdeléses játékok, az ugrókötél használata, amely egy rajtunk kívül álló erőt képvisel, amelynek ritmusát követni és érezni kell, a tapsjátékok, melyek a kéz koordinációját és a sorrendiséget iskolázzák, valamint a babzsák-gyakorlatok, melyekben a gyermekek adogatják, dobják, elkapják a babzsákokat.
Dalok, versek és mondókák is kísérik az efféle gyakorlatokat, így a mozgás könnyed marad és a légzés ritmusával együtt halad.