4400 Nyíregyháza, Kölcsey utca 8.
42/500-870
Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és
Alapfokú Művészeti Iskola

Waldorf

Szívességbank

Videótár

Képtár

Kérdések és válaszok a Waldorf iskoláról

Az óvoda és iskola megfelelő kiválasztása az egyik legfontosabb kérdés a családok életében. Néhány fontos információval, a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszokkal szeretnénk segíteni a szülőket abban, hogy megismerjék a Waldorf Óvodát, Általános Iskolát és Gimnáziumot.

A Waldorf oktatás nem azt jelenti, hogy mást tanulnak a gyerekek, mint az állami iskolákban, hanem azt, hogy más módszerekkel tanulják a tantárgyakat. A Waldorf kerettanterv 90%-ban megegyezik az állami kerettantervvel.

A Gimnáziumunkban tanuló vidéki fiataloknak ingyenes kollégiumi elhelyezést biztosítunk.

A nyíregyházi Waldorf Iskolában angol és francia nyelvet tanulnak a diákok. A nyelvoktatás beszédközpontú, alsóbb osztályokban játékos módon történik a nyelvoktatás annak érdekében, hogy az alapok megfelelően rögzüljenek.

 

Az itt tanuló gyerekek megtanulnak önállóan gondolkodni, kipróbálhatják a különböző művészeti területeket. Mindezt nem a tanulás rovására, hanem annak megerősítésére.

A lexikális tudás átadásán túl nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók személyiségének fejlesztésére is.

A gimnáziumi oktatást kimagasló számítástechnikai felszereltség, interaktív táblák is segítik.

Nálunk valódi tehetséggondozás folyik. A diákok mindig részletes írásbeli értékelést kapnak, ami jóval többet ad, mint egy egyszerű, ötös skálán történő értékelés.

Családias hangulatú, nyugodt, stresszmentes környezetben tanulhatnak a diákok. Valódi osztályközösségek alakulnak ki, nincs kiközösítés, nincs klikkesedés. A gyerekek megtanulnak együttműködni, egymást segíteni, támogatni, elismerni egymás értékeit.

A diákok nem külső kényszer hatására tanulnak, hanem a gyermekközpontú fejlesztő, jól bevált pedagógiai módszereknek köszönhetően a tanulás belső igénnyé, személyes motivációvá válik.

A Waldorf Gimnázium 4+1 éves, az utolsó év az érettségire való felkészüléssel telik. Ez eredményezi azt, hogy a diákok érettségi átlaga emelt szinten is kiemelkedő, és jó eséllyel kerülnek be bármelyik állami egyetemre vagy főiskolára.

 

Kik járhatnak Waldorf-iskolába?

A Waldorf-iskolák minden gyermek számára nyitva állnak, teljesen függetlenül vallási, nemi és egyéb hovatartozástól, a szülők aktuális anyagi helyzetétől.

A leendő elsősök egy játékos, az iskolaérettséget vizsgáló felvételin vesznek részt. Természetesen más iskolák magasabb évfolyamaiból is érkezhetnek gyermekek. Az iskola legfőbb jellemzője, hogy minden irányú tehetség megélheti a kiteljesedés lehetőségét, ugyanakkor a festés, faragás, agyagozás stb. közben nem a végeredmény az igazán fontos, hanem az alkotás folyamata, melynek során a gyermekek sok egyéb képessége is fejlődik. A Waldorf-pedagógia legfőbb célja a gyermek értelmi és alkotó erőinek harmonikus kibontakoztatása.

 

 

 

Igaz, hogy többnyire tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek mennek Waldorf-iskolába?

Ez egyáltalán nem igaz, hiszen a „problémás“ gyermekek jelentkezésekor az osztálytanítók az egész osztályközösség érdekeit mérlegelik, és ennek alapján döntenek a felvételről. Viszont az is tény, hogy a Waldorf pedagógia a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknél is látványos fejlődést ér el. Fontos szempont, hogy ezek a gyerekek megkapják a szükséges egyéni fejlesztést is. Egyébként nincs eltérés az állami iskolákhoz képest a különböző adottságú gyermekek arányát tekintve.

 

 

 

Igaz, hogy a Waldorf-iskolákban nincs osztályzás és bukás?

Részben igaz, hogy a Waldorf-iskolák lemondanak az osztályzásról. Az ellenőrzés és az értékelés személyre szabott. A tanárok nem elégednek meg a számjegyekkel, hanem minden egyes diákkal olyan kapcsolatot alakítanak ki, amely lehetőséget teremt arra, hogy személyre szabott szöveges értékeléssel illessenek minden dolgozatot, feleletet, házi feladatot. Így a diák is és a szülő is pontosabb képet kap arról, hogy pontosan hol tart a diák a tananyagban, miben kell még fejlődnie, miben nyújtott igazán szép teljesítményt, és hasonlók. Az év végi bizonyítványban az egész évi fejlődést elemzik – tantárgyanként, de a személyiség tükrében, hiszen a tudás fokánál sokkal többet mond a gyermek egész egyéniségének alakulása. Tizenegyedik osztálytól érdemjegyet is kapnak a diákok a szöveges értékelés mellé, de csak azért, mert a felsőoktatási intézmények ezt megkövetelik az ő felvételi eljárásuk során. A tanulók – lehetőség szerint – az elsőtől a tizenkettedik osztályig egy osztályközösséget alkotnak, és csak nagyon ritkán, a gimnáziumi évek alatt fordult elő eddig a bukás a nyíregyházi Waldorf Iskolában.

Mi ösztönzi a gyerekeket a tanulásra?

Mivel a Waldorf-pedagógia a gyermek életkori sajátosságait veszi figyelembe, az érdeklődés felkeltése a tanultak átélésén keresztül sokkal egyszerűbb, mint az bármely retorzió fenyegetettségének árnyékában lenne. A gyerekek – az esetek többségében – határozottan élvezik a tanulásnak ezt a formáját. Tehát van motiváció, csakhogy az nem egy érdemjegy megszerzésére irányul, ezért a tudás élménye is maradandóbb.

 

 

 

 

Mi lesz a Waldorf-iskolában végzett diákokkal? Hogyan állják meg helyüket az életben?

A több mint kilencven éve működő Waldorf-iskolákból kikerülő diákok kimondottan sikeresek a továbbtanulásban és a legkülönbözőbb szakmákban. Például Németországban, ahol a legtöbb ilyen iskola működik, a felsőoktatási intézmények nagyra becsülik a Waldorf-iskolákból kikerülő tanulókat, mert nemcsak intellektuális képességeik, de kreativitásuk, a folyamatokban való gondolkodásuk, a csoportmunkára való készségük is kimagasló.

Hogyan készülnek az érettségire a Waldorf-iskolában?

A Waldorf-iskola 12 osztályból áll, melynek zárásaként minden diák elkészíti saját éves munkáját. Ehhez akkorra megfelelő gyakorlatuk van. A 13. év az egységes állami érettségire való felkészülés jegyében telik.

 

Miért jó a gyereknek, ha nyolc éven keresztül egy osztálytanítója van?

A gyermekek olyan közösségben fejlődhetnek a maguk üteme szerint, ahol az állandóság és a ritmikus ismétlődés biztonságát élhetik meg. Ennek egyik alapja a Waldorf-iskolában az a tanító, aki a gyerekeket nyolc éven keresztül kíséri, a tanítás első két órájában, az úgynevezett főoktatásban lehetőség szerint mindvégig ő tanítja az egyes tantárgyakat – epochális rendszerben (három hétig egy-egy tárgyat). Ez idő alatt mély ismereteket szerez tanítványairól, s így sokkal több segítséget adhat nekik egyéni fejlődésük útján.

 

 

 

Mit jelent az epochális tanítás?

Az epocha görögül korszakot jelent. A Waldorf-iskolában a tanítás első két órájában több héten keresztül egy tantárggyal foglalkoznak a diákok. Például – általában – három héten keresztül történelem-, majd újabb három hétig fizika óráik vannak, s így sokkal mélyebb kapcsolatot alakítanak ki az egyes területekkel. Bizonyos alapkészségeket, mint például a számolás, főtanításon kívül, szakórákon is gyakorolják. A reggeli főoktatás alatt változatos tevékenységek során jutnak el a diákok a tanárral közös munkát végezve a szükséges tananyag elsajátításához. Elsődleges cél, hogy a diák a tanulnivalót ne magolás útján, hanem sokkal inkább saját élményei alapján sajátítsa el, az így megszerzett tudás ugyanis sokkal mélyebb és tartósabb lesz, mint egy akármilyen tankönyvből kimazsolázott adathalmaz. Ennek érdekében van jelen a Waldorf-iskolában a művészettel nevelés módszere is, hiszen tudományos kutatások is bebizonyították, hogy a művészetek segítségével elsajátított tudás sokkal tovább az aktív memória része marad, mint amit száraz tényanyagként tanul meg az ember.

Igaz az, hogy a Waldorf-iskolákban nem használnak tankönyveket?

Tankönyveket az érettségiig szinte kizárólag idegen nyelvekből használnak a tanórákon, a többi tantárgy „tankönyveit” az órán elhangzottak és a tanórákon kívüli, otthoni, illetve könyvtári kutatásaik alapján készítik el a diákok, saját kezűleg. Ennek a neve epochafüzet, ami abba belekerül, azt a tanár ellenőrzi, a diákkal kijavíttatja az esetleges hibákat, így a végeredmény egy olyan füzet lesz, amit a dolgozatokra, felelésekre, majd később az érettségire készülvén, ha a diák elővesz, abban azt fogja találni, amit az érettségire tudnia kell.

 

 

 

Mi az euritmia és mire való?

Az euritmia egy mozgásművészeti ág, amely a Waldorf-iskolákban a tananyag szerves részét képezi, mint tantárgy. Az euritmiában minden hangnak megfelel egy-egy külön mozdulat, így például egy vers előadásakor a megtett mozdulatok azt formálják képpé, ami a vers hangjaiban már eleve benne él.

Hogy viszonyul a Waldorf-iskola a természettudományokhoz és a számítógép használathoz?

A természettudományok egyenlő súllyal vannak jelen a Waldorf-oktatásban, és a számítógépet is a helyén kezelik: nagy hangsúlyt fektetnek a tanárok arra, hogy a virtuális valóság ismeretét megelőzze a természet világának ismerete. A felső tagozaton az informatika fontos tantárgy, a számítógép-használat pedig az oktatás mindennapos kiegészítője. A nyíregyházi Waldorf-iskolában a hatodik osztálytól a tizenkettedikig minden osztályteremben digitális tábla és laptop segíti a tanárok munkáját.

Mi a fő különbség a Waldorf-iskolák és a többi iskola között?

A Waldorf-pedagógián alapuló oktatás egyenlő hangsúlyt fektet a gyerekek és az ifjak értelmi, művészi, gyakorlati és szociális képességeik fejlesztésére. A diákok első osztályos koruktól két idegen nyelvet tanulnak. A lányok és fiúk egyaránt kötnek, varrnak a kézimunkaórákon, és kalapálnak, reszelnek, csiszolnak a kézműves órákon. Az osztályok minden tanév végén egy-egy színdarabot adnak elő. A nyolcadik és a tizenkettedik év végén egy általuk választott témában mélyülnek el egyénenként, s annak előadására elméletben és gyakorlatban egyaránt készülnek. Gimnáziumi éveik alatt évente más-más, mezőgazdasági, erdészeti, üzemi és szociális gyakorlatokon vesznek részt a diákok. Ezek során nem a konkrét szakma megtanulása a fő cél, hanem az egyéni képességek életszerű gyakorlása.

Mennyibe kerül a szülőknek a Waldorf-iskola?

Az oktatási törvény tartalmazza ugyan a szabad iskolaválasztás jogát, de az állami támogatás a Waldorf-iskolák esetében nem fedezi a működési költségeket. A szülők ezért anyagi hozzájárulással is segítik az iskola működését, melynek mértékét az iskola mindenkori gazdasági helyzetének és saját anyagi lehetőségeik ismeretében maguk a szülők határozzák meg. Természetesen a hozzájárulás összegének szociális alapon történő csökkentését is lehet kérni. Ez minden esetben a fenntartó és a szülők közti külön megállapodást igényel. Összehasonlításképpen: más magániskolák, alapítványi, egyesületi iskolák általában lényegesen magasabb tandíjat szednek, mint amekkora a Waldorf-iskolákban az egyesületi hozzájárulás mértéke. Anyagi okok miatt egyetlen gyerek felvételét sem utasítják el a Waldorf-iskolákban.

 

Miért a Waldorf iskolába jár a gyermekünk?

Nyíregyházán 16 évvel ezelőtt lelkes szülők kis csapata olyan óvodát és iskolát álmodott gyermekeinek, ahol legdrágább kincseik szeretetteljes, elfogadó, figyelmes légkörben nevelkedhetnek. Szerették volna, ha gyermekeiket az óvodában és az iskolában felvértezik minden olyan tudással, mely segít az Életben helytállni. Szerették volna, ha gyermekeik olyan pozitív életszemlélettel indulnak útnak, melyben a problémák csupán megoldandó feladatok lesznek számukra. Azt kívánták gyermekeiknek, hogy örömmel tanuljanak és járjanak óvodába, iskolába. Olyan iskolát szerettek volna, ahol a tananyag és a módszer a gyerekek életkori sajátosságaira szabott.

Hogy mindez ne csak álom maradjon, hanem valósággá váljon, nagyon sok munkával és áldozattal megalapították a Nyíregyházi Waldorf Óvodát és Általános Iskolát. Mára már a gimnázium is kiépült, és 2012-ben már az ötödik évfolyam tett sikeres érettségi vizsgát, és indult el a továbbtanulás útján választott pályája felé.

Most álljon itt néhány szülői gondolat arról, hogy miért választották éppen a Waldorf iskolát gyermekeik számára, valamint hogy milyen tapasztalataik vannak az iskoláról:

„Azért szeretnénk, hogy gyermekünk a Waldorf iskolába járjon, hogy kiegyensúlyozott, önbizalommal teli gyermek válhasson belőle, hogy ne teljesítmény-centrikus oktatásban részesüljön, hanem a saját képességei bontakozhassanak ki.„

„Nyári szünetben várja az iskolát, és ha esetleg beteg, akkor szomorú, hogy nem mehet iskolába.”

„Azért hoztam a gyermekeimet a Waldorf iskolába, mert tudom, hogy a pedagógia a teljes fizikai, lelki, szellemi fejlődést szolgálja. A gyerekek olyan szerető közegben nőnek fel, ahol a tanítók maximálisan törődnek mindenféle szükségleteikkel, ahol ők vannak a középpontban. Itt az életre kapnak olyan belső, érzelmi erőt, ami segíti őket, hogy nyitottan és rugalmasan kezeljenek minden  rájuk váró problémát. A pedagógia lehetővé teszi, hogy szabadon kibontakoztathassák a saját egyéni lényüket. Szeretem a bensőséges közösségi életüket, ahol nagyon sok mély, érzelmi feltöltődést kapnak. Jó látni, ahogy szociálisan segítik egymást, hogy érzékenyek egymás problémáira. Kiemelkedő, hogy a pedagógia teljes mértékben tisztában van a növekvő gyermek lelki, fizikai szükségleteivel és ehhez igazodva adja meg a tananyagot, a módszertant. És csodálatos, hogy ide boldogan járnak iskolába és biztonságban tudhatom őket.”

„Ebben a zavaros világban valahol útközben elveszítették az emberek a helyes értékrendjüket. Ez az iskola, a tanítók a Waldorf filozófia által helyreállíthatják azt, megtanítják gyermekeinket tisztelni embertársaikat és környezetüket egyaránt. Nem tekintenek magától értetődőnek semmit, ami körülveszi őket, megtanulják, hogy mindennek értelme és célja van. Nem utolsó sorban pedig úgy szerzik meg a koruknak megfelelő tudást, hogy közben élvezik azt.” 

Az ötödik osztály második félévétől járunk a Waldorf iskolába. Azóta, mióta „Waldorfosok” vagyunk a mi gyermekünk élete is 180 fokos fordulatot vett. Megnyugodott, kiegyensúlyozottá vált, boldog. A korábban megélt stressznek nyoma sem maradt. Egy új világba csöppentünk, ahol csupa jó élmény érte, éri nap mint nap. Sajnos tényleg sokan azt hiszik, hogy ebbe az iskolába csak a problémás gyerekek járnak, akik nem tudják megállni a helyüket az állami iskolában. Mi tudjuk, hogy ez nem így van. Ha elölről kezdhetnénk, csak Waldorf iskolába íratnánk a gyermekünket.”