Elektronikus eszközök használata a Waldorfban

Mire figyelj szülőként – A Tanári Konferencia ajánlása

„Hisz láthatod, bármerre mész,
Szájtátva az ernyőre néz,
Mind, elterül a földön, ágyon,
A szemük meg kilóg kocsányon.

Mind ül és bámul, bámul és ül,
Amíg egészen belerévül,
És meg nem fojtja az eszét
A tömérdek szörny szemét.

HOGY SZINTE SZÉTROHAD AZ AGY!
A KÉPZELET A PADLÓN MARAD!

ELMÉJE MINT A LÁGYTOJÁS,
BERAGAD A GONDOLKODÁS,
A SZEM MŰKÖDIK – SEMMI MÁS!”

Részletek Roald Dahl Karcsi és a csokoládégyár című regényében szereplő Kép Ernő-versből, ahogy azt az umpa-lumpák éneklik. A könyv 1964-ben íródott.

Kedves Családjaink!

Az utóbbi időben a Tanári Konferenciákon igen intenzíven foglalkoztunk a képernyőhasználat gyermekeink viselkedésére és agyára gyakorolt hatásaival. Összeállítottunk számotokra egy figyelemfelkeltő és gondolkodásra sarkalló írást, melyet sok szeretettel ajánlunk figyelmetekbe. Közösen olvasunk részleteket Nicholas Kardaras: A képernyő rabjai című művéből, a gondolatok egy részét-a saját tapasztalatokon túl- ezen munka ihlette.

Tudományos kutatások sorozata bizonyítja, hogy az elektronikus médiatartalmak fogyasztása függőséget okozhat, mert -növeli az szerotonin és noradrenalinszintet, a felhasználó pozitív, enyhén euforikus, megerősítő állapotba kerül, majd ebből mindig többet és többet szeretne kapni. Ezáltal hozzászoknak a gyerekek a magas izgalmi és feszültségi szinthez és a valóság, a hétköznapok, a természet túl lassúak lesznek számukra,- minden „unalmassá”válik. („Őrjítő csend jelenség”)

Ebből következően nehezükre esik koncentrálni, türelemmel várni valamire, odafigyelni így értelemszerűen tanulási problémák alakulhatnak ki. Az állandó háttérzaj miatt a gyermekek ingerküszöbe jóval magasabbá válik, sokszor azt sem hallják meg, ha többször egymás után a nevükön szólítják őket.

Sokan gondolják, hogy a természetfilmek teljesen elfogadható médiatartalomnnak minősülnek. Ugyanakkor csak bizonyos életkor felett igaz ez, a kicsi gyerekeknél ez másként hat. A természetfilmekben akár több hét történése is összesűrítve van-erdőben járva nem ezt fogja tapasztalni, azt unni fogja.

Ami az agyat fejleszti az az érzékekkel való megismerés-a tapintás, a szaglás, az ízlelés. A kétdimenziós képernyő megbéklyózza az agyat, passzív figyelésre kényszeríti, a gyerekek fantáziája nem fejlődik.

Fontosnak tartjuk, hogy egy regény el/felolvasása előtt ne nézzék meg a gyerekek az abból készült filmet, mert az képileg nagyon félelmetes, riasztó lehet. Egy film sokszor erős képeket tartalmaz –ezzel szemben olvasás közben mindenkinek az a kép jelenik meg a képzeletében, amennyit ő meg tud és akar engedni magának. Ezáltal nem fog félni, esetleg éjszakánként rettegni a sötétben a film által közvetített, készen kapott képektől. További érv az olvasás mellett, hogy a filmek adta képi élmény elmossa a fantázia adta lehetőségeket, és ha később az iskolában is érintik a tananyagban a könyvet (pl. germán mitológia-Thor), az zavart okozhat a gyermekeknél. Mindemellett az új típusú feldolgozások sokszor kevéssé hűek az eredeti műalkotáshoz –lévén ezek is felnőttek számára készülnek, és feltételezik a kulturális előismereteket. Ezek a filmes ferdítések és „újramesélések” olyannyira megváltoztatják a történetek szerkezetét, hogy már alig van közük az eredeti irodalmi vagy mitológiai műhöz, amit mi itt az iskolában tanítunk.

Nézzünk rá egy kicsit a számítástechnika és internet világának „nagyágyúira”. Hogyan is viszonyulnak ők ehhez a témához?

A Szilikon-völgy internet és számítógépes vállalkozói rendkívül óvatosan bánnak a technikai eszközökkel a gyermekeik esetében. 12 éves koruk előtt nem adnak a gyerekeik kezébe semmilyen elektronikus kultúrához tartozó készüléket, sokuknak Waldorf iskolába jár a gyermeke.

A Google, a Wikipédia, az Amazon alapítók mind Montessori iskolába jártak-a természetben szerzett tapasztalatokon alapuló tanulás mellett teszik le voksukat, Bill Gates például 13 éves koráig például cserkész volt.

Szilárdan hiszik, hogy akkor lesz sikeres és kreatív felnőtt, ha gyerekkorban nem irtjuk ki belőle a kreativitást, a megismerési vágyat, nem keltünk bennük felesleges feszültséget és szorongást a médiával és az elektronikus eszközök kontroll nélküli használatával.

Legyünk tisztában azzal, hogy ha délután órákig a gép előtt ülnek a gyermekek, akkor a délelőtt az iskolában kapott élmények, tudásanyag és minőségek nem tudnak leülepedni, beépülni, mert az intenzív audiovizuális ingerek elmossák őket.

A túl korán bevezetett képernyőhasználat hatásaként a gyerekek hiperéberré, gyakran agresszívvá és túl aktívvá válnak hiszen az agyuk még nem tart ott, hogy kezelni tudja a hirtelen megemelkedő ingerszintet (még a felnőttek sem mindig!), a gyerekek védtelenné válnak és ezzel egyidejűleg túl gyorsan lépnek be a felnőttkorba.

A videojátékok során azonnali visszaigazolást kapnak – rendkívül gyors audio és vizuális ingerek érik, nem a valós világot tükrözik. Nem tanulják meg azokat a megküzdési stratégiákat, amikre szükségük lesz az életben a konfliktusaik kezeléséhez az érvényesülés során. A türelem, a rugalmasság képessége, az életvágy mind-mind fontos képességek a felnőttkori boldoguláshoz-boldog léthez. Nagyon fontos, hogy rájöjjenek, ha valami nem sikerül, akkor a földre kerülünk és bizony nem egy gomb megnyomásával tudjuk újrakezdeni. Össze kell szedünk magunkat mentálisan és fizikailag is, ettől leszünk egyre erősebbek és többek.

Végezetül kérjük fogadjatok néhány hasznos tanácsot részünkről:

Az elektronikus eszközök használatát az életkori sajátosságoknak megfelelően javasoljuk a témában jártas és hozzáértő szakemberek által írt munkák tanulmányozása alapján:

  • 2 éves kor előtt semmiféle képernyőhasználat nem javasolt.
  • 6 éves korig napi 10 perc esetleg elfogadható, de csak olyan tartalmakkal, ami már átment a szülő értő szűrőjén- és csakis a szülő társaságában történik.
  • 12 éves korig napi maximum fél óra elfogadható.

Hangsúlyozzuk, ezek az időtartamok NEM azt jelentik, hogy ennyit KELL elektronikus eszközt használni, hanem hogy ha végképp nem kikerülhető, akkor ennyi még nem káros. Továbbá érdemes azzal is tisztában lenni, hogy 1 óra online időt annak többszöröse offline idő tud semlegesíteni.

Véleményünk szerint sem okostelefonra, sem tabletre, sem számítógép és internethasználatra különösebb szüksége nincsen a gyerekeknek 12-13 éves kor előtt.

A gimnáziumban ezen eszközök használata az iskolában is bevezetésre kerül, önálló kutatómunka, interaktív feladatok formájában, melyek során megtanulják ezeket – a határokat meghúzva a virtuális és a valódi világ között- alkalmazni.

A közösségi média használatára nagyon figyeljetek oda kedves szülők, a Facebook, Twitter, Viber-sokszor sajnos zaklatásra, illetve a kortárs csoportból való kizárásokra, kiközösítésekre is lehetőséget teremtenek.

Érdemes jelszavas védelmet és reklámblokkolókat beállítani a készülékeken, és nagyon fontos a számítógépes játékok és filmek (beleértve a rajzfilmeket is) tartalmának ellenőrzése.

Érdekességképpen megemlítjük, hogy tévéműsorok közül A Simpson család, a Family Guy , a South Park, játékok közül pedig a Minecraft felnőtteknek készültek (20 perces rövid kikapcsolódás munka után).

Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a „lefekvési idő” utáni eszközhasználatra, ugyanis többször tapasztaljuk, hogy a diákjaink a hajnali időszakban is online vannak, és egyértelmű, hogy napi 5 óra alvás nem elegendő semmilyen fejlődő szervezet részére.

Mindezek mellett szeretnénk hangsúlyozni, hogy alapvetően támogatjuk, hogy a gyermekek a megfelelő életkorban elsajátítsák az elektronikus eszközök értő jellegű használatát, hiszen azok a XXI. században elengedhetetlenek. Azonban ennek a megfelelő időben, felügyelettel a megfelelő kritikus tartalomszemlélet kialakításával kell megtörténnie.

Nyíregyházi Waldorf Tanári Kollégiuma